A "B" jelű kaland, és a Katedrál Cave

Ápr.12.
Jó reggelt mindenkinek!
Miután megreggelizünk, becuccolunk a bancába (ladik, kishajó) és irány a "B" jelű kirándulás. Szintén gyönyörű helyekre visz minket Ralph. Kikötünk egy szigeten ebédelni, mondhatni pazar környezetben. Itt van strandröplabda pálya, árulnak sört, üdítőt, vannak függőágyak, az árnyékot pálmafák szolgáltatják, a kaját pedig már sütik is a srácok.

Itt lehet pihengetni :-)

 Ebéd után megnézünk egy nagy barlangot ami a part mellet van, aztán ejtőzünk egy kicsit. Délután továbbállunk, a hely neve ahová visz minket Katerdral Cave. Erről már beszélt nekem Ralph, hogy itt fel lehet mászni a sziklákra, és lehet ugrálni róla. Na odaérünk, a látvány fantasztikus. Tényleg olyan a sziklahasadék belseje mintha egy templomban lennénk. Látszanak az orgonasípok, szemben a Krisztus szobornak a helye, csak éppen a padok helyén víz van.

A méretek óriásiak

 Fényképezkedés után jön a kérdés: honnan lehet ugrálni? Erre a válasz: megmutatom. Alig hittem a szememnek! Ralph odaúszik a szikla széléhez, ami mellékesen borotva éles szinte mindenhol, és felkapaszkodik egy pici kiszögellésre. Na gondoltam, nekem még ez sem fog menni, nemhogy még feljebb mászni. Aztán szépen lassan, akár egy sziklamászó elindul fölfelé lépésről, lépésre. Egyszerűen hihetetlen, tényleg mint egy profi sziklamászó. Úgy 8-10 méter magasságban megáll, megfordul, elhelyezkedik és végül ugrik. Hát ez óriási! Mondja nekem Ralph: Fereence megpróbálod? Mit mondhatnék most, persze meg. Odaúszok én is a szikla széléhez, miközben ő már megint elindult felfelé. Megvárom míg leugrik. Szóval, már a kiszögellésre való felkapaszkodás is igen nagy kihívásnak bizonyult. Végül csak sikerült. Igen, de még csak a vízszint felett nyolcvan centivel vagyok. Kicsit kifújom magam, és keresem a szilán a fogást, meg az útvonalat, de egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy hova kéne kapaszkodni, vagy lépni. Kb.öt perce keresgélem a lehetőségeket de nem találom. Már épp feladni készültem, amikor arra gondoltam, hogy ha ő meg tudja csinálni akkor én miért nem!? Lehetetlen nincs, csak tehetetlen. Gyerünk!
Elhatároztam, hogy megcsinálom. Belekapaszkodtam egy pici hasadékba a bal kezemmel, majd egy még kisebbe a jobbal, aztán próbáltam megtámasztani magam lábbal. A lábam kicsúszott, lógtam a levegőben. Ez iszonyat nehéz, de aztán valahogy tovább jutok.

Hogy kéne elindulni fölfelé??

 Úgy féltávnál (öt méter körül) azt gondoltam, jó most már elég. Fáj a tenyerem, a talpam és feljebb menni már tényleg veszélyes lenne. Megfordultam, körülnéztem. Gyönyörű volt a kilátás. Lentről kiabálnak a többiek, hogy ne menj tovább!!!Elég, ugorj!!!
Rendben. Nagy levegő, és JUMP !
Hát ez óriási volt. Kicsit fárasztó volt, de élveztem. Felmásztam a csónakba, és akkor vettem észre, hogy a penge éles sziklák elvagdosták a tenyerem, meg a talpam is. Kicsit vérzik, kicsit csíp, de majd begyógyul. Megnéztem Ralph tenyerét, meg a talpát, gondolhatjátok.....az ég világon semmi baja.
A hajónk sofőrje közben nekiindul a sziklának. Mikor felért arra a szintre ahonnan Ralph ugrott, azt hittem ő is ugrani fog, de nem. Mászott tovább.....jóóóó, de hogy????
Akár egy majom. Feljutott kb. 15 méter magasra, és onnan vetette magát a mélybe. Baromi ügyes!Ezzel a mutatvánnyal lett vége a mai túrának. Holnap folytatjuk.